Hosszú tanulmányok, tudományos leírások és számos cikk is nem egyszer nyilatkozik arról, hogy a szerelem érzése egy bizonyos kémiai elemek vegyületével illetve ezen elemek termelődésével van összefüggésben. De van egy buktatója, a rózsaszín ködöt előidéző mámor “drog” állítólag 2 év alatt ürül ki a szervezetből és utána ugyanaz a személy soha többet nem tudja újra előidéztetni a másikban. De ha ez a tézis vagy hipotézis igaz, akkor mi van az örök szerelemmel? Mikor két ember összeköti az életét és kimondja a boldogító IGEN-t és az ÖRÖKKÉ-t akkor már az első mondatukban meginog a szerelmük? De nem hangzik jól ez. Vajon létezik örökké tartó szerelem? Vajon létezik újra rózsaszín lángba boruló felmelegített szerelem?
A válasz mindenképp IGEN, nem kell hozzá se bizonyosság se megélés. Elég ha hiszünk benne! Én hittem benne és valóra vált. 🙂 De erről kicsit később… 😉
De akkor mi is ez a kémia dolog? Nézzük meg tudományosan:
A szerelemkoktél komponenseinek kémiája, biokémiája
A szerelem kémiai alapja: a dopamin-, a PEA (fenil-etil-amin)- és az oxytocinkoktél. Elvileg ezek azok a kémiai anyagok, melyek a szerelmet „okozzák”.
1. Fenil-etil-amin (PEA)
A szerelmesek egymásra találását kísérő külső jelekért: pirulás, tenyérizzadás, szaporább szívdobogás, kellemes eufória (felfokozott kedélyállapot) elsősorban az agysejtekben termelődő fenil-etil-amin (PEA) a felelős. Ezt a vegyületet „szerelmi szubsztanciaként” is szokták emlegetni:
C6H5 – CH2 – CH2 – NH2A megtetszést követő emelkedett lelkiállapotot és boldogságérzetet, a szerelmet az agyban hirtelen nagy mennyiségben termelődő szerelmi szubsztancia, fenil-etil-amin okozza. Ez a vegyület az amfetaminok családjába tartozik, amelyek az eufóriát okozó legismertebb vegyületek. Legjellemzőbb élettani hatásuk a vérnyomásemelő hatás, ezért az amfetaminokat presszoaminoknak is nevezik.
2. Oxytocin (szerelemhormon)
Az oxytocin az egyik legjelentősebb méhműködést serkentő (uterotonikum) vegyület, ami a hipotalamusz – magvakban termelődik, a hipofízis (agyalapi mirigy) hátsó lebenyében raktározódik, és innen jut a vérkeringésbe. Kémiailag egy 9 aminosavból álló fehérje:
Vincent du Vigneaud (1901-1978), amerikai biokémikus 1955-ben kémiai Nobel-díjat kapott a két nagyon hasonló szerkezetű agyalapi hormon: a vazopresszin és az oxytocin elkülönítéséért és szintéziséért.
Az oxytocin a szülésnél beindítja a fájásokat; ezt kapják az anyák a szülést követően, ugyanis a méh összehúzódását, a vérzés csillapítását is elősegíti. Ugyanakkor serkentő hatást fejt ki az emlőmirigyekre, így a szoptatást is befolyásolja. Ugyanez a hormon fontos szerepet játszik az emlékezésben is. Túlzott mennyisége viszont már gátló hatást gyakorol a memóriára. Ebből az anyagból születnek a szerelmi álmok; kedvet ébreszt a testi közelséghez, gyengédséghez.
3. Endorfinok (boldogsághormonok)
Az endorfinok az opioid (ópiumhoz hasonló hatású) peptidek egyik fő csoportját alkotják. Az endorfinok tehát fehérjemolekulák, melyek jellegzetes anatómiai megoszlást mutatnak, és funkcionálisan különböznek. A legaktívabb endorfin a 31 aminosavat tartalmazó ß-endorfin. A hipofízisben képződik, hatástartama relatíve hosszabb, mint a többi endorfiné és hatását a felszabadulás helyétől távolabb fejti ki, ezért neurohormonnak vagyis idegrendszeri mechanizmusra ható hormonnak tekintik.
Az endorfinok boldogságérzetet okoznak, és a szülés során is a fájdalmak enyhítésére nagyobb mennyiségben szabadulnak fel. Az endorfinoknak a szerelem kábulatában, mámorában is fontos szerepük van. Az endorfint szokás a „ragaszkodás szubsztanciájának” is nevezni, mert a kapcsolat stabilitását, biztonságérzést és nyugalmat eredményez megnövekedett mennyisége. Ezek az anyagok nemcsak a testi és lelki fájdalmak csillapítását szolgálják, hanem jutalmaznak is. A művészi katarzis perceit éppúgy megédesítik, mint a hosszútávfutó küzdelmes magányosságát.
4. Dopamin
A dopamin a központi idegrendszer egyik fontos ingerületátvivő anyaga, amely serkentő, energizáló hatású. A dopamin (3,4-dihidroxi-fenil-etil-amin) flexibilis (hajlítható) molekula, a katecholaminok legtipikusabb képviselője. Két legfontosabb anyagcsereterméke a noradrenalin és az adrenalin.
Érdekes összefüggése van a szerelem kémiájának a drogok fogyasztásával. A drogfogyasztók az örömet művi úton kívánják elérni. A kokain, az amfetamin („speed” = gyorsító) és származékaik az agyi dopamin felszabadulását idézik elő. Az ópium, a morfin, a heroin és társaik pedig az agyi endorfin-rendszeren keresztül „boldogítanak”. A drogok olcsó(?) boldogság érzetét keltik. Azonban egyre kisebb a hatás, egyre rövidebb ideig tart a bódulat, ezért egyre nagyobb dózis kell e káros pótszerekből.
A szeretet gyógyító ereje
A szeretetről sokat tudunk, főként azt: legfontosabb, hogy legyen… „A szeretet épít.” – E kedves apostoli megállapítást ma a kutatók betegségmegelőző „gyógyszerként” ajánlják.
Hogyan lehetséges ez? A magyarázatot annak az új tudománynak kísérleti eredményei adják, miszerint szervezetünk olyan sajátos anyagokat termel, melyek életünket építik vagy rombolják. Kísérletek bizonyították, hogy a negatív érzések, gondolatok olyan sajátos anyagokat termelnek, melyek rombolják életünket, testünket, lelkünket. Ennek az ellenkezője is igaz. Akik szeretetkapcsolatban vagy szeretetelfogadásban élnek, azok testnedveiben, vérében, nyirokedényeiben egy olyan sajátos hormonszerű anyag (IGA) termelődik, amely erősíti az immunrendszert, egészségvédő rendszerünket. McClelland professzor különös kísérletében megmérte betegeiben IGA szintjüket, amely már akkor is többszörösére emelkedett, ha csupán nézőként vettek részt olyan film vetítésén, ami a szeretetről, a másokért végzett önzetlen munkáról szólt. Ugyanakkor akik szíve keserűséggel teli, kinek tetteit a harag motiválja, annak az IGA szintje csaknem nulla, védekezési rendszere gyenge, betegséget betegségre halmoz. Beteg, mert hiányzik belőle a szeretet gyógyító ereje.
A szeretet valóban épít, már csecsemőkorban beindítja a növekedési hormon termelődését, ami simogatásra, csókolgatásra, ölelgetésre szaporodik fel, erősítve az immunrendszert is. Aki szeret, tovább tud szellemileg, testileg fiatal maradni.
Mára már az is kiderült, hogy ha valaki kesereg, akkor tejsavszintje emelkedik. A tejsav fáradtságot okoz. A szeretet és a tiszta szerelem csökkent valamit bennünk, ami ártalmas szervezetünk számára.
„Elfáradnak a legkülönbek is, de akik az Úrban bíznak, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, de nem fáradnak el.” (Ézs. 40,31) – tanítja az Ószövetségi Szentírás.
Van viszont egy olyan anyag, amelynek szintje emelkedik, ha nem csak magunknak élünk. Ez az anyag, amely a másokon segítő, másoknak szolgálatot tévő emberek szervezetében termelődik az az endorfin,amelyről már szóltunk. Az újabb kutatások során kiderült, hogy akiben több az endorfin, annak szorongása elmúlik. Íme, a szeretet leküzdi a félelmet: bizonyítja a tudomány is.
(Forrás :A szerelem és szeretet kémiája: Peller Magdolna,Verdes Krisztina )
“Elmémbe, mint fémbe a savak,
Ösztöneimmel belemartalak…”
József Attila
Femme
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: