Hosszú idő telt el, hogy a Nő és a Férfi írt egymásnak. A vonzalmuk egymás iránt egy cseppet sem csökkent, csak az élet egy kis időre elfújta őket egymástól. Egyikben sem volt jelen a megbántottság vagy az elhanyagoltság érzése. Kapcsolatuk a legőszintébb alapokra épült. Az élet kiszámíthatatlan folyását sosem kérték számon a másikon. Esténként nem egyszer futott át pár kósza gondolat a Nő fejében a Férfiról, a találkozásaikról, a beszélgetéseikről és a vágyaikról. Mégsem írt a Férfinak, nem érezte szükségét és nem volt emiatt rossz érzés sem benne. Hiányozott neki a Férfi társasága, de az élete, csak úgy mint a Férfié, ebben az időben más irányt vett.
A Férfi volt az aki a csöndet megtörte.
„…Te jutottál eszembe. Ki tudja, miért? … 😉 Ed„
A Nő csak ezt az egy sort és a képeket kapta hosszú idő után, mégis azonnal ráhangolódott a Férfira. Tudta, mi jár a Férfi fejében, érezte a Férfi vágyát, érezte a jelenlétét. A Nőnek eszébe jutott a legintimebb találkozásuk, mikor először vetkőztek le egymás előtt teljesen csupaszra. Egy wellness, egy közös kikapcsolódás, mely megmutatta a másik nem szépségét a félhomályban.
„Tudom, hogy miért… emlékszem még a felsejlő sziluettedre a gőz enyhe takarásában…
Lena”
A Férfi majd megőrült, mikor a Nő szavait olvasta. Emlékeiben egy pillanat alatt visszautazott a wellness nyugtató helyszínére és a Nő testét látta maga előtt anyaszült meztelenül. Farka a gondolat első másodperceiben megmerevedett.
„…jó volt látni Téged akkor ott meztelen, hallani ahogy nevetsz, látni hogy csillog a szemed, ahogy a nedves hajad elomlik a párnán, mikor a gőzben felhúzod a térded, ráhajtod a fejed, és egy vékony, lomha patak lassan lefolyik a hasadon… és érdekes volt látni, ahogy küzdesz zavaroddal, amit még mindig nem értek, hogy miből ered :)))))
Viszont élveztem a játékot és a kihívást, hogy ezt lassan feloldjam benned 😉 izgató érezni a minden alkalommal növekvő erotikus feszültséged, mikor találkozunk majd elválunk – és nem érek Hozzád 😉
PS: …és jó volt visszanézni akkor is, ahogy elindultál 🙂 Ed”
A Nő vére újra felpezsdült, ahogy a Férfi visszaemlékezését olvasta. Mert ahogy érezte a Férfi vágyát iránta, újra előjött benne minden érzés oly elevenen, mintha most is ott lettek volna.
„… jó volt látni Téged… és el sem tudtam mondani neked, hogy milyen nagy becsben vagy a lelkemben és a szívemben… de azt gondolom szavak nélkül is tudod Te …
és hogy mit éreztem? Téged. Éreztem hogy simogatsz végig a szemeddel… minden érintésed éreztem és felperzselt…
találkozások és elválások… és a követő szempár… látlak és látsz, belém látsz
visszaemlékszem a korai találkozásainkra, oly merevek voltak, szigorúak és tárgyilagosak… minden kósza gondolat rejtve maradt…
mára már szinte minden feloldódott…
PS: nem jó elindulni Tőled, de visszanézni újra és újra, az jó… Lena”
Femme Fatale