Testi mesék (30.rész) A Nő összeroskad, már már feladná…

A önön beteljesülést követően a Nő visszaült számítógépe elé, és újra „tollat ragadt. Sokat habozott, hogy megírja-e a Férfinak maga által okozott örömeit, de végül úgy döntött, még megtartja magának ezen részleteket.

 „újra és újra és egyre jobban élvezem a találkozóinkat… számomra tartalmasak és kifejezetten érdekesek, de elnézését kell kérnem, hiszem legutóbb oly sokszor a szavába vágtam…

Előttem van az arca, ma láttam Önt először szemüvege nélkül. Intellektusa így is lehengerlő volt, megvallom és legyen állandó kelléke szemüvege vagy láthassam nélküle, mindegy csak találkozhassam Önnel, hallhassam szavait, érezhessem a múlni nem akaró vibrálást közöttünk, a vágyaim mélyről feltörő fájdalmát, melyek beteljesülését kiáltanak. Tetszett ezen új arca is!

Szeretem hallgatni a történeteit úgy érzem mintha ott lennék, akkor abban az időben –  mint egy külső szemlélő – szinte mozifilmként peregnek le előttem…

Ismét fáradtan fekszem lassan az ágyba, de mégis jól esik Önnek írnom… Lena”

A Férfi megmaradt a tegeződő formában. Örült neki, és remélte, hogy a Nő újra visszatér majd erre. Addig is a találkozásuk látványa még szemüveg nélkül is mély nyomot hagyott benne.

„…ami ma volt rajtad… az nem megy ki a fejemből…

a tűsarkú csizmával – hhhmm, brutálisan érzéki voltál 🙂

jó éjt! 🙂 E.”

A Nő még ébren volt, nem jött álom a szemére és csak egyet érzett nagyon. Ha nem kapja meg minél előbb a Férfit fennáll a veszélye, hogy testi problémái jönnek elő.

„…

PS: vallomással tartozom… azt hiszem összenőtt, olyan régen nem… oh Lena”

És a Férfinak több sem kellett, zene volt eme utó írat, melyre oly régóta vágyik.

„Értem a burkolt kritikát, én bizonyos fokban jogos is: azonban az elsietett egy-két óra nem méltó Hozzád, többre pedig nem volt módom az utóbbi időben. Így nekem is maradt a vágy és egy-két ebéd semleges témákkal. Áldozat Tőled, nem is kicsi, de sajnos ez van, szeretni nem kell, de vagy elfogadod/elfogadjuk, vagy maradunk a barátság szintjén: jelenleg nem tudom megmondani, mikor lesz egy teljes szabad estém, és egy este után mikor lesz a következő… sajnálom. Napközbeni egy-két órám van, többet nem ígérhetek. Az “összenövést” igyekszem orvosolni 🙂 de nem tudom mikor lesz rá módom. Elkapkodni nem akarom, de vágyom Rád, nagyon. Beszéljünk hétfőn.

Aludj jól,

Edaf”

És a Nő majd belehalt ezen sorok olvasásába. :…/

Femme Fatale

Tovább a blogra »