A Nő zaklatott gondolatai miatt. Már két napja nem írt a Férfinak. Hadakozik saját magával. Együtt akar vele lenni, de nem pár lopott órára vágyik. Fantázia világa túl színes és gazdag ahhoz, hogy ezt hagyja veszni. A dilemma percről percre emészti. Talán itt az ideje a kompromisszumokat megkötnie vagy együttműködni a másikkal a szent cél érdekében. Eddig sem csapták be egymást, eddig is csak egymásra figyeltek. A Nő vívja harcát és lassan, mint egy kifárasztott vad, kezd megnyugodni és kezdi elfogadni, hogy maga sem tökéletes. A bizalom melyet a Férfi iránt érzett újra erős benne. A Férfi nem változott, csak a Nő hagyta, hogy önző, negatív gondolatai beférkőzzenek kettejük köze.
A Férfi eközben nem is sejti, hogy a Nő, hogy éli meg előző levelét. Csak ül esténként a gépe előtt és az üres postaládát bámulja. Nem érti mi történt, nem is tudná érteni, hisz ő mindig egyenesen, őszintén, teljes odaadással beszélt a Nőhöz és figyelt rá. Nem is bonyolítja túl a dolgokat. Újra ír neki, mert vágya egyre növekszik feszes nadrágjában, mikor a Nő szépségére, érzékiségére, elesettségére gondol.
Majd korábbi félbehagyott „első érintés” gondolatát folytatva írja sorait.
„…Tudja, hogy mi következik. Meg fogom kóstolni. Forró öle kívánja a verdeső nyelvcsapásokat, de nem tudja mikor kapja meg. És nem is tehet semmi mást, mint élvez.
Már semmi nem takarja testét, csak a bugyi maradt. Szeretné látni, hogy leveszem, de nem teheti. Most még nem. Ön választott. Azt választotta, hogy első alkalommal nem láthat. Teste izzik, öle síkos szerelmi nedveitől. Combja tövét harapdálom finoman. És a bugyi még mindig marad… ujjam végighúzom az átázott csipkén, hallom kéjes sóhaját… nem foghat meg, nem érhet hozzám. Lassan megszabadítom utolsó ruhadarabjától is. Már teljesen védtelen, ki van tárulkozva előttem. Reszket a vágytól. Lassan öle fölé hajolok, a nyelvemmel szétsimogatom síkos szirmait. Izgat, ahogy csiklóját a nyelvemnek feszíti. Lassan simítom végig, hosszan, aztán egyre gyorsabban, szívogatva, finoman harapdálva, amíg azt nem érzi, nem bírja tovább. Akkor abbahagyom. Tudom, felizgatja, ha kérdezgetik intim titkairól és ha mocskosan beszélhet. Kérdezni fogom, Ön pedig válaszol. Tudja, hogy elveszem, amit akarok. Hogy birtokolni fogom, az enyém lesz. Szorosan fogom tartani és kényeztetem a testét, minden nyílását birtokba veszem. El fogja mondani, hogyan szeretné. Kimondatom a szavakat, hogy hallja hangosan, saját magától. Be kell vallania – önmagának – a vágyait. Közben simogatom, masszírozom a testét, melleit, combját, fenekét. Ön következik. Meg kell kóstolnia engem. Végignyal, felméri nyelvével formámat, méretemet, majd a szádjába enged. Nem lát, csak érez, és a kezeit sem használhatja. Szeretné megmarkolni a fenekem, és úgy húzni magába, de nem teheti. Én irányítom. Kitöltöm a száját, és utasítom, hogy mit hogyan csináljon. Borzong a kéjvágytól. Még nem látott meztelenül. Egy csókot sem kapott. És most a szájában érez.
Ekkor eloldozom a kezeit és a hasára fordítom.
Folyt. Innen 🙂
Edaf”
A Nő borzongva olvassa a Férfi sorait. Bár több napja nem válaszolt a Férfinak, a Férfi mégsem kérte őt számon, hanem folytatta közösen megkezdett játékukat. Ez tetszett a Nőnek. De a játék szépségét még mindig beárnyékolta a Nő fejében elképzelt két napos első együttlét, amit a Férfi nem tud vagy nem akar vállalni. A Nő pedig még nem adta fel teljesen elképzelését, így újra próbálkozik, hátha megtöri a Férfit – gondolja naivan.
„Szép jó estét Önnek!
Meg kell, hogy valljam, igen csak felkorbácsoltak sorai. Miközben a szavakat olvastam egymást követően, jelent meg a kép előttem és oly mélyen átéreztem mindent belőle, hogy az a bizonyos csipkés bugyi is – ami olvasás alatt rajtam volt – átnedvesedett. Vágyom ezekre az érintésekre, megélni őket Önnel a valóságban minden részletével együtt.
A szavakban már teljesen megnyíltunk egymás előtt. Mondhatjuk nincsenek tabuk, csak teljes odaadás a másiknak. De azt is tudnia kell, hogy hiába léptük át a gátlásainkat írásban, az érintések megéléséhez hosszabb időre van szükség, legalábbis a női testnek, hogy elengedjen és át tudja magát adni az élvezeteknek elsőre. Pont emiatt is kértem Önt korábban, hogy keressünk megoldást egy hétvégére, mikor az első megéléseinket valóra váltjuk. Utána már – ahogy kezdi megismerni testem – el tudom fogadni a napközben-ebéd-napközben folyatatást játékainknak.
Kérem tartsa ezt szem előtt és így tervezzen. J
Várom válaszát – izgatottan
Lena”
Femme Fatale
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: