Az intim tértől a nyilvánosig

Nem árt tisztában lenni a testbeszéd alapokkal! Nem egy férfivel találkoztam, aki valamiért azt gondolta, ha rögtön úgy debütál, hogy az arcomba tolja az egész felsőtestét, az nyerő!  Nem az!  Nem ismerte fel a jelzést: hátrébb léptem! Ez egy egyértelmű jelzés arra, hogy belépett egy olyan zónába, ahol már ott a STOP tábla!

Ha figyelünk a távolságra és a másik által küldött jelzésekre, tudni fogjuk, hol van az a pont, ahol már átléptünk egy határt. Sok kínos pillanattól, pofára eséstől és visszautasítástól kímélhetjük meg magunkat!

Testbeszéd alapok!

Az embert körülvevő érintkezési terek/zónák

 Hall híres felosztása az egyén körül négy koncentrikus teret különböztet meg. Alapja a kommunikáció és a hétköznapi tevékenységek során a személyek között betartott távolság.

Az intim tér

Az intim tér vagy más néven bizalmas távolság az egyént legszorosabban körülvevő „buborék”, ahova csak a hozzá legközelebb állók hatolhatnak be. A területén belül lehetetlen nem észrevenni valakinek a a jelenlétét. Ha valaki váratlanul belép ebbe a zónába, az egyén ösztönösen hátrahúzódik, vagy legalábbis kényelmetlenül érzi magát.

Személyes tér

A következő, tágabb kör a személyes tér. Ez az, amelyben kényelmesen lépünk interakcióba ismerősökkel. Egyes társadalmakban az ismerősökkel szembeni távolságtartás határa olyan kicsi lehet, hogy eléri a más kultúrákban bizalmas távolságnak tekintettet.

Társadalmi vagy szociális tér

Ez, az ismeretlenekkel való interakció bevett távolsága. Elsősorban a személytelen ügyek intézésére alkalmas. Ennek a mértéke változik leginkább a kultúra függvényében. A “latin kultúrákban” ez a tér valamivel szűkebb, a “nordi4kus kultúrákban” tágabb. Ez csupán egy egyszerű példa, az eltérő kultúrák eltérő térhasználatára. Egy északi ember, ugyanis tolakodónak érezheti egy mediterrán közegben nevelkedett beszélgetőpartner közelségét.

Nyilvános tér

A harmadik kör Hall szerint a nyilvános tér, amelyben az egyén a társadalmi interakciókat már személytelennek és anonimnak érzékeli. Ez a távolság már teljesen kívül esik a személyes vonatkozások széféráján. Az ebbe a térbe belépőkkel az egyén nem egyértelműen folytat közvetlen kommunikációt. Azokban az esetekben amikor mégis, a kommunikáció sokban különbözik a fentebb tárgyalt távolságok esetén tapasztaltnál. Nyelvészek megfigyelései alapján, nagy gyakorisággal előfordul, hogy ilyen távolságból folytatott beszélgetés során a felek sokkal jobban megválogatják szavaikat, sőt nyelvtani, mondattani, fogalmazásmódbeli különbségeket is tapasztalhatunk. Martin Joos “formális stílusnak” nevezi az embernek ezt a beszédmódját.

forrás:Wikipedia,Lelki titkaink, Allan Pease