A szerelem kémiája

Kémiai szempontból a szerelembe esés, szerelem, a párkapcsolat és a szakítás egy négy felvonásos szappanoperát alkot, amely fiziológiai alapja a szerotonin csökkenése és a dopamin-szint emelkedése. Először csak a kíváncsiság talál meg minket, majd később…

1. Fázis: A VONZALOM

Az első találkozáskor, a középagy – az, az agyterület, amely a látási és hallási reflexekért felelős – DOPAMIN-t kezd kibocsátani, olyan ingerületátvivő anyagot, ami az öröm és eufórikus érzethez kötődik. A hipotalamusz megparancsolja a testnek, hogy vonzó jelzéseket bocsásson ki: a pupillák kitágulnak, a szív több vért pumpál, ami elvörösödést, alig észrevehető izzadást, ragyogást kölcsönöz a bőrnek. Ha a másik fél pozitívan reagál ezekre a jelzésekre, akkor megerősödnek azok az agyi áramkörök, amelyek összekötik a másik jelenlétét az ÖRÖM érzettel.

2. Fázis: SZENVEDÉLYES SZERELEM és ÉRZELMESSÉG

Minden újabb találkozáskor a dopamin-szint tovább emelkedik, ami tovább emeli a másik személy iránti vágyat, az átélt öröm emlékét, és az újra átélés iránti vágyat, és a DOPAMIN-hoz kötődő másik két ingerületátvivő anyag szintje emelkedik: a NORADRENALINé és a FENILETILAMINé. Ez a kémiai koktél IZGALMI állapotot és enyhe szédülést idéz elő, hasonlót, mint amilyet egy kisebb adag amfetamin okoz (vagy egy NAGYON nagy adag csokoládé, ami feniletilamint tartalmaz). Az egyidejű szerotonin-szint csökkenés egyfajta gyötrő érzelmi állapotot idéz elő. E szerint a biokémiai értelmezés szerint, a szex sosem lehet kockázatmentes, nem csak fizikailag, hanem pszihológiailag, egyszerűen mert egyenértékű a szerelem kockázatával (főképpen a nőknél). A természet szeret eltúlozni bizonyos őrült szerelmi megnyilvánulásokat, ahelyett, hogy az egyik fél enyhe érdeklődést mutatna a másik nem és a szaporodás iránt, ami a faj folytonosságát tette volna kockára. A szerelemben a természet inkább egy nagy tűzvészt idéz elő az agyunkban, ahelyett, hogy egy kis tüzecskét gyújtana, ami kialudhat egy szellővel. A szerelembe esés egy fiziológiai és átmeneti őrület pillanata.

3. Fázis: TÁMOGATÓ SZERELEM és RAGASZKODÁS

Ahogy a kapcsolat elmélyül, a hipotalamusz az OXITOCIN hormon termelését stimulálja, ami a gyöngédség és melegség érzését erősíti, megerősítve az érzelmek áramköréhez kötődő agyi receptorokat. A csókok, simogatások és más szexuális kapcsolatok tovább emelik az oxitocin szintet. Egy másik hormon, a Vazopresszin, antidiuretikus hormon, ami az emlékezethez kapcsolódik, hűségra és monogámiára sarkall.

4. Fázis: TARTÓS vagy TERVEZETT SZERELEM illetve SZAKÍTÁS

A kapcsolat kezdetétől számítva egy 18 – 30 hónap között ingadozó időszak után, az agy hozzászokott a kémiai koktélhoz és nem reagál többé úgy, ahogy előtte. Ha hiányoznak az előfeltételek, a szükséges akarat és bizalom, hogy közös jövőt tervezzenek, ebben az időszakban következnek be a „meg nem értések”, veszekedések és a MEGCSALÁSOK, néha áthidalhatatlan állapotok. Ezen a ponton számtalan pár különválik, így mindkét fél új partner-keresésbe fog, hogy újból átélhesse az első 3 felvonásban átélteket.

DE EZ NINCS ÍGY MINDENKINÉL: a szilárdabb pároknál, a testi közelség, és nem csak a szexuális, az ENDORFIN ingerületátvivő anyagot stimulálja,amely egy az ópium-félékhez hasonló hatású anyag, ami csökkenti a szorongást valamint nyugalmat, és intimitás érzetet áraszt szét a testben. Sokkal kevésbé IZGATÓ és felkavaró mint a feniletilamin, de sokkal inkább függőséget okoz (ez magyarázza, hogy szinte sosem hagyják el a biztos társat egy szeretőért, vagy hogy miért olyan nehéz megszabadulni az EXektől), számos tanulmány szerint, az egy életen át tartó szerelmi kapcsolatok alapvető kémiai összetevői. Az esetek többségében, ez a „függőség” a párok szétválásához vezet, nem következik be egyidejűleg mindkét félnél, akárhogy is az elhagyás által okozott depresszióból való kigyógyulásra, nincs semmi jobb egy új szerelemnél.

A biokémiai jelenségeken túl, a saját agyunk anatómiáját kell okolnunk. Vagy inkább mindhárom agyunkat, mert az agyunk háromértékű jellegéért azt a tényt kell felelőssé tennünk, hogy külön-külön kezeljük az ÖSZTÖNT, ÉRZELMET és ÉRTELMET, mindenek felett ezért nem tudnak sosem megegyezni!: 1- A legősibb a hüllőagytörzs, ami a táplálkozás, a küzdelem, a menekülés, a csoportosulás, és a szexuális vonzalom, és a szerelembe esés ösztönét szabályozza. (1-2 felvonás) 2- Az előzőhöz kapcsolódott az emlősök limbikus rendszere, ami a remény, az aggódás, a harag, a kommunikáció, a szeretet és a SZERELEM érzését vezérli (3 felvonás) 3-Csak a későbbiekben kaptuk a túlméretezett újagykérget (az, amit éppen most használunk) az ÉRTELEM helyét, amivel filozofálunk, írunk és stratégiákat TERVEZÜNK, amelyek arra szolgálnak, hogy KIELÉGÍTSÉK és MEGMAGYARÁZZÁK a másik kettőt.(4 felvonás). Összegezve, az evolúció utolsó 300 millió éve alatt a mi HÁROM agyunknak úgy kellett működnie, mint egy kevésbé rosszul összerakott bíróságnak, és sosem értettek egyet semmiben. A krokodilhoz hasonló hüllők agyát teljes egészében a nyúlt hipotalamusz képezi. Ez egy egyszerű struktúra, amely csak a legegyszerűbb ösztönökkel foglakozik, mint például a szexuális vonzalom és a szenvedélyes SZERELEM (a szerelembe esés), a táplálkozás, a küzdelem, a menekülés, a csoportosulás. A limbikus rendszer felelős az olyan érzelmekért, mint, a remény,az aggodalom, a harag, a kommunikáció, a félelem, a szeretet, a támogató SZERELEM, amelyek főleg a felsőbbrendű emlősöre jellemzőek. Az új-agykéreg az emberi agy legösszetettebb része (az emberszabású majmok is rendelkeznek vele, bár az nem annyira kifejlett, mint az emberé). Az elvont gondolatokért a logikus érvelés felelős. Ezen a részen programozzuk a jövőnket, itt várjuk el egy tervezett SZERELEM sikerét. A szerelembe esés (szenvedélyes SZERELEM) a felsőbbrendű emlősökre jellemző ösztönös viselkedés, egyfajta szoftver, ami MINDEN fajnak szükséges (beleértve a miénket), hogy a legjobb partnert választhassa ki (genetikailag). Mivel ösztönös reflex, akkor is működésbe lép, ha nincs mód utódok nemzésére, és megelőzi az érzékeny típusú támogató SZERELMET, ami olyan szituációkat generál, amik a szülőktől tanult viselkedési sémákat ismétlik. A harmadik fázisnak vagy tervezett SZERELEMnek az a dolga, hogy megerősítse a párköteléket, lehetővé téve az utódok közös felnevelését.

-Diana-