A Férfi örömmel konstatálta, hogy az elmaradt idő egy cseppet sem vette el a Nő kedvét a játékuktól. Sőt, inkább az idő a vágyakat csak tovább fokozta. De mintha az elvárás apró szikrája is megjelent volna. Legalábbis a Férfi ezt érezte, mikor a Nő levelét olvasta. Tudni kellett, hogy megérzése valós-e vagy csak egy kósza gondolat.
„csak nehogy többet képzelj a valóságnál és elvárássá váljon :))))
A Titkárnő filmet jól ismerem, láttam, valóban nem annyira társasági darab 🙂
Egy férfit az csigáz fel, ha egy nő nőként viselkedik, nem szégyelli a vágyait, kimondja, sőt megköveteli, de nőiesen – egyszerre akar adni és kapni is, és mindezt úgy, hogy felkínálja magát… ilyenkor öröm adni 😉 – Ed”
Pár sor, de azonnal érkezett a Nő levelére. Így a Nő újra a vágy sodrásában érezte magát és tudta, hogy most nem fognak leállni. Nem akart leállni, ölelni akart, szenvedni és szenvedéllyel szeretkezni. Érezni akarta, hogy a fantázián túl a valóság markol végre a fenekébe és a Férfi kemény farka hatol a Nő mélyébe… Új játékot indított.
„Eddig sem voltak elvárások, ezután sem lesznek szerintem egyikünk részéről sem… emiatt én nem aggódom… J
Van egy gondolat bennem, amitől nem tudod szabadulni, megosztanám Veled.
Régebben előttem volt sokszor egy kép… egy bár – nem túl zajos – bárszéken ülve bort kortyolgatunk… egy felvágott szoknya ami csak sejteti mi van alatta (v épp mi nincs) egy pillantás, játék, majd a láb keresztet vált és felfedi féltve őrzött titkát… most újra eszembe juttattad ezt a képet… és kezemnek már nem tudok parancsolni, ahogy lassan végigsimítja combom belső puha selymes bőrét… egyre lejjebb…
Érzed Te is?” – Lena
A Férfi most egy megmagyarázhatatlan erőtől hajtva követelve várta a Nő levelét. Mikor ezeket a sorokat olvasta tudta, hogy a vad már a „haláltusáját” járja az ő kedvéért. Őrült vágy ébredt benne, az eddigieknél még nagyobb. Játszani akart, érezni akarta a Nőt, széttépni testét és lelkét, hogy karjaiban születhessen újjá. Most, azonnal ott előtte…
„kemény válaszom szótlanul, de büszkén dagadva keresné a felfedett titok nyitját feszes combjaid látványát felidézve most sem bír magával, forrón lüktetve simul kezembe…Érezlek, kívánlak!”
A Nő folytatta válaszul történetét:
„Még mindig a bárban vagyunk… És a külvilág teljesen kívül reked mindenen… Se gátlás se félelem… De vajon megállnád-e, hogy kezed most az ölembe tegyed..? Remélem nem… És csak csúszik fel és feljebb… Míg el nem éri combom végső hajlatát a forró, nedves vágy kapuját… Majd távozik, és én reszketem… Lena”
A Férfi meglátta a Nő új játékát a sorok közt és partner lett ebben is. Most ő folytatta a Nő történetét, mint társírója furcsa szerelmüknek.
„kezem visszahúzom, a forróság ölel, ahogy feltártad vágyad… ujjaim hegyén vágyad méze, de egy bárban ülünk… megfogom a borospoharat, hogy ne lássa senki… lenyalom az ujjaim, miközben a szemedbe nézek… és többet akarok… még!! kívánom, hogy markold meg lüktető vágyam… hogy érezd, akard, hogy beléd hatoljon…Ed”
A Nő válaszára ma este nem sokat kellett várni. Egy új üzenet hang és már nyitotta is a Férfi az újabb levelet
„Ahogy ujjad szádhoz ér, mintha belém kóstolnál… Felsóhajtok… Tudom, hogy mily hatást vált ki belőled és oly nehezen bírom… Mert akarom, hogy érezzem… Azt, ami a gyönyört adja ölemnek… Felállok, és pár percre kimegyek. Ahogy elhaladok mögötted csak egy halk sóhaj újra, amit nyakadba lehelhetek… És lopva megérintelek..” Lena
A levélváltások a beszéd tempójára gyorsultak fel. A türelmetlenség mindkettejükben az egekbe szökkent. A játék közben a Nő magán tartotta kezét és érezte, hogy a kezét a Férfi irányítja pont, ahogy fordítva is
„A sóhaj forró és hívogató… utánad nézek, ahogy kimész… kecses lábad megfeszül a magas sarkú cipőben, érintésre csábít… lopva megérinted a csípőd, kissé feljebb húzod a szoknyád… érzem, hogy hívsz… utánad indulok… lopva a vállad felett hátranézel egy cinkos mosollyal… befordulsz egy eldugott sarokba… utolérlek… nyílik a szád…
Mennem kell most”- Ed
Femme Fatale
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: